Hagyományos fogászati hídnak nevezzük azt a hidat, amely csak a hiányt határoló fogakig terjed ki, tovább nem. Ezeket általában kisebb számú foghiány esetén alkalmazzuk. Amennyiben több fog is hiányzik a fogívből, úgy készíhetünk szabad végű fogászati hídakat. Ebben az esetben a híd továbbterjed a hídpilléren, a legutolsó hídtag nincsen fogra ragasztva.
Implantátumokat használhatunk hídpótlások elhorgonyzására is. A fogászati implantátum egy műgyökér, amelyet a hiányzó fogak helyére ültetnek be. Egyszeres foghiány esetén, a becsontosodás után készíthetünk implantátumra egyszeres koronát is, de nagyobb foghiányok esetén nem szükséges minden egyes hiányzó fog helyére implantátumot behelyezni. Nagyobb foghiányoknál a megfelelő helyekre behelyezett implantátumra hídpótlást készíthetnek. Teljes foghiány esetén is készíthetnek rögzített, implantátumon nyugvó pótlásokat.
A legrégebbi technológia a fémkerámia híd, amely egy fém vázat tartalmaz, mely kobalt-króm, illetve különböző aranytartalmú nemesfém, amelyre plasztikus formában lepleznek fogszínű kerámiát, így a fém részek egyáltalán nem látszódnak. Modernebb technológiának számít a cirkon vázra (Zirkonzahn) készült porcelán leplezésű híd, itt már a váz is fogszínű, esztétikailag tökéletes megoldás. A hídvázat CAD/CAM módszerrel készítik. Esztétikai szempontból a legjobb megoldás a préskerámia korona (IPS Empress), ezeket azonban csak front régióban használják, mivel gyengébbek, mint az előzőek.